FESTETICS PÁL, gr. tolnai
(Pozsony, 1722. december 7. – Pozsony, 1782. április 7.) - főúr, alispán, országgyűlési követ, tanácsos, kamarai alelnök.
Szülei Festetics Kristóf (1696–1768) és Mező-Szegedi Judit. F. Lajos (1732–1797) fivére, gr. F. György (1755–1819), János (?–1844), Imre (1764–1847) és F. Julianna (1753–1824) apja. Iskoláit Sopronban kezdte, majd a gimnázium felsőbb osztályait és a jogi egyetemet Nagyszombatban végezte. Ezután Bécsben, majd 1741-től 1743-ig Lipcsében folytatta tanulmányait. Nevelője, mentora Bél Mátyás fia, Bél Károly András volt, aki külföldi tanulmányútjaira is elkísérte. A kőszegi táblánál joggyakornokoskodott. 1745-ben Olaszországban járt tanulmányúton. 1748-ban Sopron vm. helyettes alispánjává, egy év múlva alispánjává választották. 1751-ben a vm. országgyűlési követe, 1756-ban a kőszegi területi tábla elnöke lett, majd még ebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz kapott beosztást. 1758-ban udvari és kancelláriai tanácsossá is kinevezték. A kormányszéknél Mo. pénzügyeinek irányítójaként tevékenykedett. 1762-ben került az udvari kamarához, Mária Terézia bizalmasa volt. Az uralkodónő minden pénzügyi döntésnél kikérte tanácsát. Királyi előterjesztésekhez javaslatokat készített az országgyűlésre magyar kamarai, közigazgatási és katonai ügyek, adó, és a nemesi felkelés reformja tárgyában. Részt vett a jobbágyterheket könnyítő Urbárium kidolgozásában (1767). 1767-ben a Szent István Rend kis keresztjével tüntették ki, ennek a rendnek kincstárnoka is volt 1765–1772-ig. A királynő mg. egyesületek alakítását rendelte el: az elsők között alakult meg 1771-ben a Vas megyei egyesület, melynek F. Pál tevékeny tagja volt. 1772-ben grófi és titkos tanácsosi címet kapott, s a magyar kamara alelnökévé nevezték ki. Legnagyobb érdemeként a magyar kamara önállóságának megvédését tartják számon. A királynő az ő javaslata alapján hozta létre a magyar hitelfőpénztárt, valamint állíttatta vissza a történelmi vármegyei beosztást a töröktől visszafoglalt Bánátban és csatolták vissza az ország területéhez. Közreműködésével készült el 1777-ben a magyar oktatásügy szabályozásáról szóló rendelet, a Ratio Educationis. 1772–77 között megbízták a királynő leánya, Mária Krisztina magyaróvári uradalmának igazgatásával, 1777–79 között a máramarosi sóbányák királyi biztosaként, 1777-től Baranya vm. főispánjaként tevékenykedett. Tizennégy évig állt a Festetics-uradalom élén. Különösen a méhészet és a selyemhernyó-tenyésztés állt közel hozzá. Átalakíttatta a kastélyt (1769–1770), uradalmi épületeket emeltetett. Sokat tett Keszthely és környéke fellendítéséért. Különféle mesterembereket telepített a városba, hetivásár-tartási jog szerzésével (1774) fellendítette a kereskedelmet, s anyagilag hozzájárult a Szentháromság-szobor elkészítéséhez a Fő téren, s tűzoltófecskendőt ajándékozott a városnak. 1771-ben háromosztályos gimnáziumot, 1779-ben új népiskolát létesített. Kialakította a családi levéltárat. Ő építtette az első nagyobb balatoni vitorlást, a Kristóf sószállító hajót 1753-ban.
F. m.: Respublica recte ordinata in Hungario, tripartita panegyrica oratione celebrata… Nagyszombat. 1738.
Irod.: Bontz József: Keszthely város monográfiája. 1896. 398. p. – RNL. 1911–1935. 7. köt. 457. p. – Keszthelyi Helikon. 1925. 47. p. – Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története. 1928. – Koppány Tibor–Péczely Piroska–Sági Károly: Keszthely. 1962. 39. p. – Szántó Imre: Keszthely úrbéri viszonyai a Festeticsek földesurasága idején : 1739-1848. 1984. 17., 35. p. – Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1987–1988. 2. köt. p. 162-163. – Festetics kastély : Keszthely. 1990. p. 8-9. – Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 1990–. 1. köt. 392, 397. p. – Gulyás. 1990–. 9. köt. 38. has. – Szántó Imre: Gróf Festetics György emlékezete Hévíz fürdőhely születése. 1991. 7. p. – Tar Ferenc: Festetics Pál : gimnáziumunk alapítója. In.: Keszthely és Vidéke. 1992. február 7. 4. p. – Polgár Marianna: Katolikus főúr protestáns egyetemen. In.: Iskola és társadalom. 1997. p. 79-88. – ÚMÉL. 2001–2007. 2. köt. 667. p. – Iván Csaba: Naptárlapok. 2002. p. 177-178. – ZÉK. 2005. p. 94-95. – Czoma László: Krétarajz az iskolaalapító Festetics Pálról. In.: Vajda János Gimnázium évkönyv. Keszthely. 2007. 9-11. p. – Gelencsér József: 1771 vagy 1772? Mikor alapította Festetics Pál a gimnáziumot. In.: Vajda János Gimnázium évkönyv. 2007. 12-15. p.
FESTETICS PÁL, gr. tolnai
(Bécs, 1858. június 13. – Sopron, március 8.) - földbirtokos.
Szülei gr. Festetics György (1815–83) koronaőr és gr. Erdődy Eugénia.Hg. F. Tasziló (1850–1933) fivére.
F. m.: Politikai és társadalmi viszonyainkról. Bp. 1903.
Irod.: Gulyás. 1990–. 9. köt. 38. has. – Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 1990–. 1. köt. 399. p.